Kép

Johnnie Walker Annapurna Expedíció 2016

Napló
2016. 03. 17.

Az éjszaka elég hűvös volt (egy vékonyka hálózsákot hoztam magammal, hogy spóroljak a súllyal), így holnap át kell gondolnom a rétegrendet. Az éjszaka még ezt a 3260 méteres magasságot is megérzem, így örülök, hogy nem repültem.

Az ösvény hamar kitér az erdőből és egy füves dombra kezd el felkapaszkodni. Mivel még a táborhelyemen elágazott, többször ellenőrzöm a térképet és az irányt. Minden stimmel. Egy füves domboldalban, annak a vízválasztó gerincén kapaszkodom felfelé. A részletekről persze nem tájékoztat az 1:100 000 méretarányú térképem, de tudom, hogy a Thulobugin-hágó (4310 m) irányába tartok, és a gyeplépcsőket hamarosan sziklák és hó váltja fel.

Szerencsére nem havazott mostanában (a tegnapi kevéske csapadékot kivéve), így nem nehéz követni a keskeny és jelöletlen csapást. A dombhát egyszerre – meglehetősen drámaian – megmászhatatlan sziklafalaknak adja át magát, ami ívben balra kanyarodik. A Vad, fekete sziklafalban keskeny és hóval bőven takart kaptató kanyarog. Szerencsére a nemzeti part a kb. bakancs széles és talán kilométer hosszú harántolást valami korlátféleséggel biztosította. (Gázcsőre emlékeztető izéket vert a sziklák közé, amire további vízszintes gázcsöveket drótozott.)

Nekivágok. Kb. a harántolás harmadánál tartok (a hóba rugdosott bakancsom alatt szép egyenletesen nő a szakadék), amikor a korlát megszűnik. (Valószínűleg letolta a téli hó.) Figyelmesen, a sziklafal felé fordulva rugdosom a laza szerkezetű hóba a lépéseimet, egyiket a másik után. Egy szélesebb és elég meredek hófolyosóhoz érek, ahol egy árván lengedező kábel mutatja, hogy talán erre is volt B terv. A folyosó keresztezése technikailag könnyebb (a laza réteg alatt tart a hó), viszont izgulok kicsit, hogy elvágom, és rám csúszik az áldás.

Összességében nagyon szép szakaszt hagyok magam mögött, amikor egy keskeny (elérem a falait jobb- és baloldalon) csorbán keresztül a gerinc túloldalára kerülök. Mindenhol érintetlen, mély hó! A térkép szerint a gerinc közelében (talán rajta) kéne haladnom. Megpróbálok felkapaszkodni. A hó néha derékig, néha mellig ér. Nagyon megizzaszt.

Végül rövid hurkokkal, szinte a gerinc alatt haladva „ásom fel” magam az újabb, balra nyíló hágóba. A teljes maradék napom elmegy rá, a hágóban se vagyok biztos, amíg napszálltakor meg nem találok egy magányos „kőemberkét”, majd fél óra múlva egy pásztorok rakta 2 m x 2 méteres kőkört. A sátrat nem is állítom fel, kifeszítem a ponyvát a kövekre, befekszem alá (minden ruhámmal) és 1 órás bontásokban átalszom az éjszakát reggel 5:30-ig. A vízkészletem kevesebb, mint felénél járok, de bízom benne, hogy holnap elérem az alaptábort.

Szponzorok

Johnnie Walker Névadó szponzor
Sourcing Hungary Kft. Magyarország Kiemelt szponzor
Vitalpaletta Társ szponzor
REON Digital Társ szponzor
Zajo Társ szponzor
Bodri Pincészet Társ szponzor
G-Shock Társ szponzor